Mutatjuk, mi történt a három pázmányos, HVG-be LMBTQ-párti cikket író pszichológussal az etikai eljárás után, és miért

„Egy keresztény szellemiségű egyetem oktatóiként és pszichológusként valljuk: minden szeretetre épülő kapcsolat egyenértékű” címmel írt a HVG-be Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézete pszichológus oktatói cikket a HVG-be 2025. június 18-án.

A szerzők többek közt ezt írják: „Legyen szó a Pride betiltásáról vagy a homoszexualitásra utaló könyvek befóliázásáról, a jogkorlátozások visszatérő indoka a gyermekek védelme. Ezzel szemben számos kutatás igazolta, hogy az azonos nemű és a heteroszexuális párok gyermekei között nincs különbség az általános egészségi mutatók, a tanulás, az érzelmi nehézségek és az azokkal való megküzdés terén.”

Nem sokkal később arról cikkezett a baloldali média (444, HVG, Telex), hogy fegyelmi eljárás indult a szerzők ellen, pedig kértek és kaptak is nyilatkozati engedélyt.

A 444 azt írta: „ha súlyos fegyelmi vétséget állapítanak meg, akár el is bocsáthatják az oktatókat”.

Ehhez képest valójában egy figyelmeztetést kaptak, viszont – mint azt a Pázmány bölcsészkarának dékánja, Birher Nándor a Mandinernek elmondta – a minőségbiztosítás szellemében lehetőséget is, hogy fejleszthessék azokat a kompetenciáikat, a katolikus egyház tanításával, és az etikai szabályokkal kapcsolatban, amelyek jelenleg hiányosságot mutatnak.

Birher a Mandinernek kifejtette: igaz, hogy kértek engedélyt a cikkírásra a szerzők, és azt meg is kapták a rektortól, 

Idézzük: „1. téma: az altruista, odaforduló attitűd egészségvédő hatása a vallásos hit tükrében.” „2. téma: a tudomány és hit kapcsolata. Elemezzük, hogyan jelenhet meg a hit egy olyan racionális és objektív területen, mint az empirikus kutatás.” Ráadásul a három oktató nem a saját nevében nyilatkozott, hanem az egyetemre is hivatkoztak.

Egyébként a Pázmány szabályzata szerint a vezető oktatók legalább  fele katolikus kell legyen, és mindenkinek a munkaszerződésében el kell fogadnia az egyetem katolikus értékrendjét. Márpedig ezügyben mind a Katolikus Egyház Katekizmusa, mind a kortárs pápák megnyilatkozásai egyöntetűek. A katekizmus úgy fogalmaz: „A hagyomány a Szentírásra támaszkodva – mely úgy mutatja be a homoszexuális kapcsolatokat, mint súlyos eltévelyedéseket – mindig vallotta, hogy ‘a homoszexuális cselekedetek belső természetük szerint rendetlenek’. [104] Ellentétesek a természetes törvénnyel. A nemi aktusból kizárják az élet továbbadását. Nem az igazi érzelmi és szexuális komplementaritásból származnak. Nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének.” (2357-2359)

Birher a Mandinernek kifejti: mindenkinek engedélyt kell kérni ahhoz, hogy nyilatkozhasson munkaköri minőségében. „Érdekes volt a helyzet, mert a HVG-hez kértek kollégák nyilatkozatot, de úgy voltunk vele, hogy mi tudománykommunikációs szempontból egy nyitott kar vagyunk, és hát természetesen bármilyen fórumon szívesen nyilatkozunk az eredményeinkről, és itt tételesen meghatározták, hogy mihez kérnek engedélyt. Ebben szó nincsen azonos neműekről, LMBTQ-témáról. 

Birher rámutat: a II. János Pál pápasága alatt, Joseph Ratzinger által jegyzett és a kiadott, 2003-as dokumentum az azonos neműek együttéléséről kifejezetten kimondja, hogy katolikus egyház álláspontja szerint tilos egy lapon említeni a homoszexuális életközösséget és a házasságot. (Amikor a homoszexuális együttéléseket törvényesen elismerik és számára biztosítják a házasság jogait, kötelező ennek világos és határozott elutasítása.)

Ez a dokumentum úgy fogalmaz: „az ember, Isten képmása, ‘férfinak és nőnek teremtetett’ (Ter 1,27). A férfi és a nő mint személyek, egyenlőek, mint nemileg különbözőek, egymás kiegészítői.” Továbbá: „Nincs semmi alapja annak, hogy hasonlóságokat vagy akárcsak távoli analógiákat lehetne megállapítani az egyneműek együttélései és Istennek a házasságra és a családra vonatkozó terve között. A házasság szent, a homoszexuális kapcsolatok viszont ellenkeznek a természetes erkölcsi törvénnyel. A homoszexuális cselekedetek ugyanis „kizárják a nemi aktusból az élet ajándékát. Nem az igazi érzelmi és szexuális komplementaritásból származnak. Nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének.”

A dékán arra is rámutat: 

 „Különösen is fontos ügyelnünk arra, hogy a hallgatóink a képzésük és kutatásaik során képesek legyenek megkülönböztetni az ideologikus állításokat tényleges és alátámasztott tudományos igazságoktól. Itt hatalmas az oktatók, és a kar vezetői felelőssége” – teszi hozzá.

Tehát az egész ügy elsősorban nem tudományos kijelentések körül forog, hanem arról van szó, hogy az érintett oktatók megszegték az egyetem eljárásrendjét, és nem feleltek meg a katolikus szellemiségnek.

Egyébként a szakirodalom egyáltalán nem egységes a három pszichológus alapvető állításával kapcsolatban: számos olyan kutatás van, amely szerint van különbség a melegpárok és a biológiai szüleik által nevelt gyermekek közt, előbbiek hátrányára. A tudományban tehát a kérdést illetően nincs konszenzus. Erről itt olvashat bővebben.
 

Fotó: képernyőkép